6.Fejezet. A gyakorlás és a repülés nehézségei...
*Lory szemszöge*
Reggel arra kelek, hogy valami nehéz nyom bele az ágyba és alig kapok levegőt. Kinyitom a szemem és 9 ember rajtam fekszik.
- Hééé emberek ez már fáj és alig kapok levegőt!! - mondtam nagy nehezen. Erre ők nevetve legurulnak. Valaki nagy puffanással ér földet és fájdalmasan röhög fel. Az a valaki Louis volt. A látványon nekem is nevetnem kell.
- Nem röhög együtt érez!! - mondta tetettet sértődöttséggel Louis.
- Na jó mennyetek ki szeretnék felöltözni! - mondtam majd mindenki kicammogott a szobából. Zayn bennmaradt
- Ez neked is szól szépfiú! - mondtam Zaynnek át se gondolva mit mondtam neki. Ő kajánul elvigyorodott és így szólt:
- Szerinted szép vagyok?? - Égett az arcom mikor leesett mit mondtam. Az arcom pillanatok alatt vörös lett ezen csak kuncogott és kiment a szobámból. Gyorsan magamra kaptam egy tűrhető szerelést.
- Köszönöm!
- Szívesen! Cuki szerelés! - Dicsérte meg Zayn a ruhámat. Lesütöttem a szemem mert elpirultam. A reakciómon megint csak kuncogott.
- Ajjaj!! Valaki szerelemes!! - Mondta jó hangosan Niall amin még jobban elirultam.
- Mit fogunk ma csinálni?? - Terelte el Lily a szót. Ezer hálám érte.
- Ma megtanuljátok kezelni az angyalságot. Szóval repülni fogunk ma. - Mondta Liam egy mosoly kíséretében. - Nem kell félnetek segítünk nektek.
- Ez biztató. - Mondta Bo. Ő bezzeg nem fél a magasságtól. Én viszont nagyon már a gondolattól is felfordul a gyomrom. Megkajáltunk és kimentünk a szabadba.
- Most pedig vegyétek elő a szárnyaitokat. - Mondta Zayn nagy könnyedséggel.
- De hogyan?? Nem tudjuk, hogy kell!! - Siránkozott Agnes.
- Azért vagyunk, hogy segítsünk nem ?? - Mondja Louis - Csak gondoljatok rá és mondjátok azt, hogy szárnyak elő és ott is lesznek.
Úgy tettünk ahogy mondta. Valami nehezet éreztem a hátamnál. Kinyitottam a szemem és hátranéztem. Leesett az állam, ott volt a szárnyam. A fiúk csak nevettek a négyünk reakcióján, mert ugye Sahra már tudta hogy kell csinálni.
Most pedig felmegyünk a hegyre. Ami itt van a telken. - Mondta Liam. Azt hittem csak szórakozik de az arca teljesen komoly volt. elindultunk szép sorjában. Egy ösvényen mentünk. Elfáradtunk mire felértünk. A tetején volt egy kövekből kirakott terasz. Én megálltam nem mertem tovább menni. Mindenki ment előrre. Lekuporodtam egy sziklára.
Nagyon féltem. Zayn észrevette, hogy nem vagyok mellette. Megfordult és odajött mellém.
*Zayn szemszöge*
Lory nem volt mellettem. Megfurdaltam és láttam egy sziklán összekuporodva, remegett. Nem tudtam mi a baja ezért visszasétáltam mellé.
- Mi a baj?? - Kérdeztem
- É-én f-félek a a r-repüléstől é-és a a m-magasságtól. - Dadogta. Nagyon megsajnálta ezért átöleltem. A fülébe súgtam:
- Sajnálom. De azért vagyok itt hogy segítsek neked. - Felkaptam. Kapálódzott a kezeim között de nem raktam le. Odavittem a párkány szélére, majd letettem.
- Nyisd ki a szemed! Nem lesz semmi baj. Itt vagyok, foglak, nem esel le. - mondtam neki addigra már a többiek rég repültek és kergetőztek a levegőben. Nagy nehezen kinyitotta a szemét. Szegény lány nagyon remegett. Vártam 5 percet majd amikor már nem remegett elengettem. Szélesre nyitotta a szárnyait. Itt az alkalom. Meglöktem hátulról. Nagyot sikított. Utána repültem. elkaptam és felhúztam magam mellé. A lábamon állt. Úgy forogtunk a levegőben.
- Mozgasd meg a szárnyaid és simán menni fog. - Mondtam majd vártam. Elkezdte mozgatni. elengedtem és repült magától. Nagyon boldog voltam. A 2 órás repülés után lerepültünka a hegyről. Mindenki nagyon elfáradt. Elmentünk lezuhanyozni. Majd a csajok jól bekajáltak. elvittük őket aludni. Mikor Lory elaludt kimentem a szobájából és elmentünk a fiúkkal vadászni. Vadászat után megyek fel a szobámba. Lory síkítását hallo. Berohanok hozzá. Felkeltem.
- Mi a baj?? Mi történt?? - kérdezem aggódva.
- Csak rosszat álmodtam!! Kérlek maradj itt. - Kérlelt még mindig sírva. Befeküdtem mellé. Simogattam a haját énekeltem neki még el nem aludt. A fejét a mellkasomra tette. Így aludtunk reggelig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése