17. fejezet.

Heló beló mucikáim! Itt az új rész! 

Jó olvasást! :)

*Zayn szemszöge:*



A titkos hely felé autóztunk Lory-val. Csendben voltunk, nem az a kínos csend hanem az a gondolkodós csend. Úgy gondolom ezt a csendet kicsit megtöröm de ő megelőzött.
- Milyen volt a napod? - kérdezte kíváncsian.
- Rengeteg dalt vettünk fel, kicsit elfáradtam. Megkérdeztem a többieket, hogy állnak a csajokkal. - meséltem neki. Felcsillant a szeme.
- Lily és Niall randira megy!! - sipítozott és kacarászott mint egy örült. Jót nevettem ezen a kirohanásán.
- Tudom. Én csak Louis-t sajnálom egy kicsit. Agnes eggyel talán nem nyit felé. Azt mondta, hogy valamilyen fiúval beszélget folyton. Te nem vetted észre?? - kérdeztem tőle egy kicsit aggódóan.
- Most, hogy mondod tényleg. A filmek közben is folyton kimászkált vagy a telefonján pötyögött. Louis egy aranyos kicsit talán túlpörgött életvidám "gyerek", nem értem, hogy nem vette észre Agnes. - szontyolodott el egy pillanat alatt.
- Nyugi kicsim, majd remélem megoldják. Na de már kíváncsi vagyok mit fogysz szólni a randinkhoz. - mosolyogtam rá sejtelmesen.
- Nálam nem jobban. - mosolygott vissza rám izgatottan. Még vagy autóztunk 10 percet az úton és a jól ismert földes úton befordultam. Mikor beértem addig, hogy kintről ne lássák az autót megálltam.
- Itt is vagyunk! - mondtam neki. Kiszálltam majd az ő oldalára siettem mielőtt még bármit is csinálhatott volna. Kinyitottam neki az autót és kisegítettem belőle.
- Köszönöm! - suttogta lesütött szemekkel. Féloldalasan elmosolyodtam a reakcióján.
- Gyere! - húztam magam után miután bezártuk az autót. Mentem előre a hídig. A hídnál Lory megtorpant.
- Ez meseszép! - mosolygott rám majd a karjaim közé bújt.

 - Direkt hoztalak ide! - indultunk el kézen fogva. - Segíteni szeretnék neked! Meg akarlak tanítani rendesen repülni és az erődet is meg kell tanulnod használni!
Kicsit megremegett a kezemben.
- Okés. - a hangja bizonytalanul csengett.
- Ma este csak repülünk semmi más, ne gondolj bonyolult dolgokra. - mosolyodtam el kedvesen.
- Rendben. - mondta majd kiértünk a híd végére. Elindultunk felfele az emelkedőn amíg ahhoz a kis ülőkéhez nem értünk amit a fiúkkal építettünk ki. Innen gyönyörű a kilátás. Figyeltem Lory meglepett arckifejezését.
- Tetszik?
- Nagyon!!! Leülünk?? - kérdezte csillogó szemekkel kisgyermek mosolyát megvillantva. Én csak egy puszit nyomtam a fejére és leültünk.

- Nagyon örülök, hogy tetszik! remélem majd a repülést is élvezni fogod. 

- Azt kétlem! - mondta és remegni kezdett. 

- Nyugi amíg én itt vagyok nem fog semmi bajod esni! Vigyázok rád! - öleltem meg egy puszit nyomva a homlokára. 

- De hogyan fogod nekem aki tériszonyos megtanítani. Reménytelen eset vagyok! - nevetett fel kínosan. 

- Én tanítottam meg Niall-t is repülni és ő még él nem?? - mosolyogtam rá. 

- Biztató! - motyogott magába. 

- Az első lépés, hogy vedd elő a szárnyaidat az nem olyan nehéz. Gyere megmutatom, hogy kell! - lelkesedtem fel még jobban. Felálltam és őt is felhúztam a kényelmes ülőhelyről. 

- Ne Zayn!! Én le fogok zuhanni! - nyavalygott. 

- Figyelj! - kiáltottam rá. - Akkor először csak vedd elő a szárnyad, nem kell ma repülnöd majd én repülök helyetted. 

Mikor ezt felhoztam láttam rajta, hogy megnyugodott. 

- Tehát vedd elő a szárnyaid, úgy ahogyan még a házunk mögötti hegyen mutattam. Csukd be a szemed, gondolj rá erősen és ott lesznek, de tartsd megad mert lehet lehúz a súlya. - adtam ki az utasításokat, úgy tett ahogyan kértem. Nagyon szép fehér szárnyai vannak. Én is előhívtam a szárnyaimat. Az enyémek az övével ellentétben ébenfeketék voltak. Ez van ha egy angyal nem tudja kordában tartani a szomját ha átváltoztatják vámpírrá. Nekem és Harry-nek nem sikerült kordában tartanunk a szomjunkat. Miután a szárnyam elvesztette a fehér színét próbáltam leállni az emberi vérrel hátha visszakapom az eredeti színét. Miután már nem változott vissza a szárnyam az egyik Arkangyal meglátogatott és azt mondta: - " Nem fogod már visszakapni a szárnyad eredeti színét. A bukottak viselik ezt a színt de te nem lettél az mielőtt ez megfordulna a fejedben. Csak az emberi vér utáni szomjad miatt lett fekete. Továbbra is mennyei angyal vagy. Az eredeti színed csak akkor fogod visszakapni mikor valaki aki nagyon szeret és mindent megtenne érted az utolsó pillanatban feláldozza magát érted és te elfogadod az áldozatát. Ha nem fogadod el akkor fekete marad a szárnyad és nem lesz már fehér soha többet. Nem fogsz akkor sem a bukottakhoz kerülni." - mondta nekem és eltűnt. Ezt Harry is tudja. 

- Hahó Zayn figyelsz?? - zökkentett ki a gondolkodásomból Lory csilingelő hangja. 

- Persze bocsi! Mit is mondtál?? - kérdeztem bűnbánóan. 

- Azt, hogy ügyes vagyok?? - fordult meg előttem a nagy fehér szárnyával?? 

- A legügyesebb! -dicsértem meg. 

- Oké hogyan tovább?? - kérdezte fellelkesedve. - A tied is szép, olyan varázslatos! Megfoghatom?? - kérdezte félénken. 

- Nyugodtan! - mosolyogtam rá biztatóan. A bal szárnyam elé lépett és élveztem ahogyan simogatja a szárnyamat. Mikor már kiszórakoztatta magát elengedte a szárnyamat és elém lépett. Felágaskodott, apró kezeit a nyakamra tette és megcsókolt. Annyira imádom ahogyan a puha szája az enyémmel játszik. 

- Imádom ahogyan csókolsz! - mondtam neki mikor elváltam ajkaink. Ő csak elpirult és elsütött a szemét. 

- Csukd be a szemed és parancsold vissza a szárnyaidat a helyükre. - nem tétlenkedett tette amit kértem. miután megbizonyosodtam róla, hogy jól megfogtam és nehogy kiessen a kezemből repülés közben a sziklaszírt szélére mentem. Láttuk ahogy megy le a nap és gyönyörű fényt vet Londonra. 

- Kész vagy?? - kérdeztem tőle. Egy aprót bólintott. Elrugaszkodtam, kitártam a szárnyaimat. Éreztem ahogy Lory erősebben szorít magához. Meseszép kilátás volt alattunk. A nap már lement és sötét volt. Csak London erős fényei világítottak meg minket. 

- Legalább csak a szemedet nyisd ki! - kérleltem Lory-t.  Óvatosan kinyitott a szemét. 

- Te úr isten! Milyen magasan vagyunk? - kérdezte kétségbeesetten. 

- Nyugi nem fogunk lezuhanni! - biztattam. 

- A kocsival mi lesz?? 

- Harry értem ment. Mi  majd hazarepülünk. Úgy értem haza repülök veled, azaz én viszlek. Érted nem? - kérdeztem tőle. 

- Persze. 

- Mindjárt otthon vagyunk. 

Lassan repültem de mégis hamar hazaértünk. Leszálltam a hátsó udvaron és eltengettem Lory-t. 

- Na túlélted? - kérdeztem tőle

- Nem kell gúnyolódni! - tetette a sértődöttet. Megfordult és elindult be a házba. Én sem tétlenkedtem utána mentem. Megállt megvártam még utolértem mielőtt még a karja után nyúlhattam volna megfordult és megcsókolt. Belemosolyogtam a csókunkba. Elváltunk és elindultunk befelé. A nappaliban néztek filmet a többiek. 

- Sziasztok Köszöntünk nekik egyszerre mire mindegyikőjük ijedten nézett ránk. Gondolom horrort néztek. 

- A francba emberek a frászt hozzátok ránk! - ordította oda nekünk Louis. 

- Bocsi! - mondtuk a nevetésünket visszafojtva. 

- Felmentünk!- közölte velük Lory, Ők visszafordultak és nézték tovább a filmet. Elindultunk a lépcsőn és egyenesen a szobánkba mentünk. Ott fogadott minket Hope (kutya, a szerk.) nagy örömmel. Megsimogattam és játszottam vele míg Lory a fürdőben volt. Nyílt a fürdő és életem szerelme lépett ki rajta az én pólómban. 

- Jó áll neked a polóm! - mosolyodtam el kajánul. Ő csak elpirult és bemászott az ágyba. - Mindjárt jövök! Próbálj meg addig nem elaludni. 

Bementem a fürdőbe levettem a ruhám és beálltam a zuhany alá. Nem időztem sokat a zuhanyzással. Kimásztam a zuhany alól és megtörölköztem, felvettem a tiszta boxert és már Lory mellet feküdtem az ágyban. 

- Köszönöm a mai napot! Felejthetetlen élmény volt. - mondta bágyadtan mikor átöleltem. 

- Örülök, hogy tetszett kicsim! - mondtam és megpusziltam a vállát. - Jó éjt angyalom! 

- Jó éjt Zayn! - mondta és engem is elragadott az álom. Néha nekünk is pihenni kell. 

Remélem tetszett!! :) ;)

16. fejezet.

Kicsit rövid de szívből jön! XD :)

Jó olvasást! :)

*Lory szemszöge:*

Miután a fiúk elmentek én megfogtam Lily karját és a nappaliba vonszoltam. Kiterítettem 3 nagy plédet a vastag szőnyegre és lehuppantam rá. Bo is bejött a kezében egy tál pop-cornal. Sahra kezében üdítők és csoki, Agnes-nál pedig körömlakkok és fagyi. 

- Szóval Lily! - kezdtem bele miután mindenki elhelyezkedett. - Úgy látom, látjuk, hogy összemelegedtetek Niall-lal. 

Mosolyogtam rá izgatottan mire Ő szégyellősen lehajtotta a fejét. 

- Na avass be minket a részletekbe! - kérte sejtelmes hangon Sahra. 

- Hát jó! - fújta ki a levegőt - Nagyon tetszik a mosolya az akcentusától elolvadok, nagyon gondtalan, folyton megnevettet. Vele nagyon jó érzem magamat elfeledteti a problémáimat, elfogad úgy ahogy vagyok. És holnap megyek vele randizni!! 

Olyan átéléssel beszél róla mint, még senkiről. Örülök, hogy boldog. Az előző barátja jól helybenhagyta őt. Bízom Niall-ban, remélem Ő nem ilyen. 

- De jó!! - ujjongott Bo. 

- És, hogy jöttetek össze?? - kérdi Agnes

- Hát, nem is tudom, tegnap este mikor a bulid volt sokat táncoltunk, nevettünk és ittunk. Este mikor vége lett a bulinak felkísért a szobámba és nem engedett el. Az ajtónak lökött és megcsókolt. Aww istenien csókol! Mikor elváltak ajkaink bocsánatot kért de én gondolom az alkohol miatt visszahúztam és megcsókoltam. - pirult el mesélés közben. - Ezek után már velem aludt a közös szobánkban. De nem történt semmi. Reggel a karjai között ébredtem. Annyira jó volt. 

Ezek után csak dumáltunk és megnéztünk vagy 3 romantikus filmet. 5 óra felé elkezdtem készülődni a Zayn-nel való randimra.  Melegen öltöztem, ahogyan kérte. 

* Zayn szemszöge:*

Rengeteg számot vettünk fel eddíg és még mindig van vissza legalább 6. Nagyon elfáradtam. Tudtam, hogy a csajok csajos napot tartanak otthon és szétbőgik a fejüket valami romantikus filmeken. Éppen szünetet tartunk gondoltam megkérdezem a fiúkat, hogyan állnak Ők a lányokkal. Leültünk a babzsákfotelokra egy kis energia italt szürcsölve. 

- Ti hogy álltok a csajokkal?? - kérdeztem. 

- Holnap lesz randim Lily-vel. - mondta büszkén Niall. 

- Mesélj róla?? Milyen? - kérte Liam. 

- Imádom. Ő is rengeteget eszik, folyton mosolyog, nevet. Tegnap elvesztettem a fejem és megcsókoltam. Először nem csókolt vissza, s mikor elváltunk visszarántott és ő csókolt meg, majd együtt aludtunk. - meséli lelkesen. 

- Máris a lényegre térsz?? - hozza zavarba Louis. 

- Nem! Nem akarok semmit se elsietni! Nagyon tetszik és azt hiszem szeretem. - hajtja le szégyenlősen a fejét. 

- Sokáig haver! - veregeti meg a vállát Harry. 

- Ti hogy álltok Lory-val?? - kérdi Liam. 

- Hát bekövetkezett a vonzás. - mondom nekik mire döbbenten néznek rám. 

- Akkor most örökre a tiéd. - mondja Louis. 

- Igen! Ma is elviszem repülni! Meg kell tanulnia repülni meg az erejével bánni és le kell győznie a félelmeit. 

- Harry, mi van Sahra-val?? - hozz fel más témát Niall, Ő nem bírj a feszültséget. 

-Hát nem adja könnyen magát az biztos. És én ezt szeretem benne. Még meg kell puhítanom! - mosolyog azzal a tipikus kisfiú mosolyával. - Liam Te?? 

- Hát nem tudom mit is mondjak. Bo nagyon aranyos, néha értetlen de attól még egy húron pendülünk. - miközben mondja csillognak a szemei. Látszik rajta, hogy tetszik neki. 

- Tommo már csak te vagy vissza. - nevet rá Niall. 

- Hát semmi nincs köztünk Agnes-szel. Nem nyit felém és ezt nem értem, ti annyira szerencsések vagytok a csajokkal. Kicsit kilóg a sorból. Valami másik sráccal beszél folyton. Kicsit zavar de nem tok mit tenni ellene. - meséli szomorúan. Mondjuk nekem nem volt szimpatikus az elején. 

- Srácok gyertek! Még ezt a 6 dalt vegyük fel azután elmehettek! - szólt a producerünk. Felkeltünk a fotelokból és folytattuk a stúdiózást. 

Mikor végeztünk mindennel bepattantunk a kocsiba és meg sem álltunk hazáig. Megállt a kocsi és én már a házban voltam. Felrohantam a szobámba és átöltöztem. Megkerestem Lory-t. egy cuppanós csókot adtam a szájára. 

- Mehetünk?? - kérdeztem titokzatosan. 

- Mehetünk! - megfogta a kezem és kocsiba ültünk. Remélem tetszeni fog neki a hely ahova megyünk. 

Kicsit rövid lett, bocsi nem volt időm többet írni. :(

Remélem tetszett! :) 

15. fejezet. 

Halihó! tudom nem hoztam részt de nem volt időm! :) 

2 hetente biztos hozom a részeket, vagy ha van időm akkor jövő hétre is tudom hozni, DE ez nem biztos!   Jó olvasást!! 

U.I.: Nézzetek be a másik blogomba:

 http://harrystyleskatyraven.blogspot.hu/

*Zayn szemszöge:*

Egész éjjel néztem - mert ugyan a vámpírok nem alszanak - a karomban szuszogó isteni csodát, azaz Lory-t. Imádom ezt a lányt. Teljesen megőrjít. Kellemes vattacukor illata teljesen elbódít. A szép dús barna fürtjei kócosan lógnak az arcába, amiket egy mozdulattal kisöpörtem puha arcából. Néztem még egy ideig. Arra lettem figyelmes, hogy a nyakát bámulom. Nem ettem már 2 napja. Gyorsan kipattantam az ágyból és lementem a pincébe, ott tartjuk a vértasakokat ha nem akarunk vadászni menni. 10 zacskóval ittam meg, de még mindig kapar a torkom. Valahogy az ő vére vonz. Nem akarom elszúrni azzal, hogy az ő vérére szomjazom. Az a baj, hogy már ittam a véréből és tutira bekövetkezett a vonzás. Csak az ő vére fog táplálni és együtt kell vele lennem örökre. Vagyis remélem ez miatt nem fog kiakadni és elmenni. Bezártam magam után a pince ajtaját és elindulta fel a szobánkba. Remélem már ébren van. Beléptem a szobába és megkönnyebbülten láttam, hogy ébren van. Háttal ült nekem és az ablakon bámult kifelé miközben Hope-ot simogatta az ölében. (Hope a kutya. a szerk.)
- Nem voltál mellettem mikor felébredtem! -jelenti ki szomorúan. Óvatosan mögé csúsztam és átöleltem a derekát.
- Nyomos indokom volt rá! Szeretnék valamit mondani! - közöltem kissé ideges hangon vele.
- Zayn, mi a baj? - kérdezte aggodalmas hangon, és felém sandított. Kifújtam a levegőt és belekezdtem.
- Emlékszel mikor megharaptalak?? - ő csak egy aprót bólint. - Akkor elindítottam valamit ami életem végéig kísérni fog.
- Mi az Zayn?? - kérdezte kicsit idegesen és fészkelődött a karjaim között.
- Kérlek ne ijedj meg és kérlek ne hagy itt! Ígérd meg kérlek!!
- Ígérem!
- Mostantól a te véreden kell, hogy éljek! Ha nem iszok a véredből 1 hétig akkor meghalok. És most kell, hogy igyak belőled és akkor nem esik senkinek se baja. 2 naponta kell, hogy táplálkozzak belőled. A véred sose fog elfogyni nem fogsz belehalni a harapásaimba. - csak nagyot nyelt és remegni kezdett. - Ne félj! Nem fog fájni annyira. Ez elején rossz lesz de már egy hónap után nem fog fájni. Kérlek had ízleljelek meg! Hallom ahogy a mézédes vér csörgedezik az ereidben.
Mondtam neki, mire ő úgy hajtott a fejét, hogy hozzáférhessek! Éreztem, ahogyan megnőnek a szemfogaim, óvatosan a puha bőrébe haraptam. Fájdalmasan feljajdult, mire én simogatni kezdtem az arcát az egyik kezemmel a másikkal közelebb vontam magamhoz. A vére egyszerűen mennyei. 10 perc után elemeltem a fejemet és lenyaltam a maradék vért a nyakáról. A seb fokozatosan forrt be. Tudom undorító dolog de a vámpírnyál begyógyítja a sebeket. Az apró teste esetlenül esett az én testemre. Hangosan szuszogott és próbálta a légzését helyrerakni.
- Ne haragudj rám! Sajnálom ha fáj! - néztem rá bűnbánó képpel s ő felnézett rám a bágyadt szemeivel.
- Nem haragszom, és igen nagyon fájt de érted bármit megtennék! - közölte velem majd megfordult az ölembe és lecsapott az ajkaimra. Imádom a száját. Percekig faltuk egymást majd lihegve váltunk el.
- Ez elmaradt reggel! - mosolygott rám és felpattant az ölemből és a fürdőbe ment. Én csak elnevettem magam és felöltöztem.


*Lory szemszöge:*


Kicsit kiakadtam, amit Zayn mondott. Iszonyúan fájt mikor megharapott, de ha ez kell, hogy vele maradhassak akkor még ezt is elviselem. Gyorsan ledobáltam magamról az alvós cuccaimat és beálltam a jó meleg zuhany alá. Miután kellőképpen kiáztam elzártam a csapot és magamra csavartam a törölközőt. Megtörölköztem és rájöttem, hogy nem hoztam be magammal ruhát. Visszacsavartam magamra a törcsit és kiléptem a fürdőből. Zany szemei végigpásztáztak és követték minden mozdulatomat. A szekrényhez mentem és kiválasztottam a mai szerkómat. Besétáltam a fürdőbe és magamra kaptam őket.

Visszamentem Zayn-hez és együtt lementünk reggelizni. Vagyis én reggeliztem ő meg csak nézett és nevettetett. A nagy hangzavar közepette Niall és Lily lépett be a konyhába kézen fogva. Mikor megláttak minket elengedték egymás kezét. Én csak vetettem Lily-re egy " mindent elmesélsz" mosolyt és folytattam a reggelim elpusztítását. 

- Jó reggelt! - köszöntek nekünk egyszerre mire elnevették magukat. Lassan leszállingóztak a többiek is. Harry  rögtön fájdalomcsillapítóért nyöszörgött amit Sahra dobott oda neki. 

- Így jár aki sokat piál! - nevette ki Bo, mire Harry csak morgott egyet. 

- Eljössz velem ma valahova?? - kérdezi Zayn 

- Persze! Csak mond meg mit vegyek fel! - mosolyogtam rá. 

- Valami kényelmeset és meleget! - mosolygott vissza és nyomott egy puszit a vállamra, mire én csak felkuncogtam.

- Ma be kell mennünk próbálni! - közölte Liam velünk. 

- De azért visszaértek addigra mire megyünk?? - kérdeztem

- Persze! - vágták rá mind az öten. Felálltak és elbúcsúztunk tőlük. Nem akartam elengedni Zayn-t. 

- Mennyetek szobára! -  röhögött Louis a képünkbe, elváltunk egymástól. Egy újabb csajos napnak ígérkezik ez a nap.Kíváncsi vagyok hova visz majd Zayn. 

Remélem tetszett! :)