2013. szeptember 28., szombat

4. Fejezet. 


*Lory szemszöge:*

Nem akartam hinni a szememnek. Hogy angyal lennék, kétlem. Ekkor leugrott az erkélyemre valaki. AZ a valaki Zayn Malik volt.
- Te jó isten ez nem lehet!- én
-De hidd el ez az igazság! És segíteni fogok!- Zayn. Ekkor összeestem. Túl sok volt az információ egyszerre. Nem akartam elhinni hogy igaz. Ekkor letérdelt elém, átölelt jó szorosan és a fülembe suttogott:
- Nem kell félned én itt vagyok neked ne félj, segítek. Mindenben. Ígérem.- Zayn. Viszonoztam az ölelést amit kaptam.
- De hogyan? Azt se tudom, hogy kell előhívni a szárnyaimat. Semmit sem tudok. Az se biztos, hogy angyal vagyok. Semmi sem biztos.- mondtam. zayn csak a fejét rázta:
-Mondtam. Azért vagyok itt, hogy segítsek neked. Mindent megmutatok. Csak előtte keresük meg a többieket.- Zayn
- Oké, de ha ez egy rossz tréfa én kifutok a világból!!- mondtam nyavalyogva.
- Szerinted hülyéskedek veled ha nekem ilyen szárnyaim vannak. - mondta Zayn komoly arccal. És előttem nyitotta ki szárnyait. (tudom ez nem ő de jobbat nem találtam. Bocsi. a szerk.)


Tátva maradt a szám. Elájultam. De Zayn elkapott. Minden elsötétült. Azt még hallottam ahogyan nevet. Innentől minden kiesett.


*Zayn szemszöge:*

Lory elájult a kezeim között. Elkaptam, majd nevetnem kellet a reakcióján. A z arca a rendes színéről először vörösre váltott az arca, majd fehér aztán elájult. Muszáj volt nem nevetnem ezen a reakción. Felkaptam a kezembe. Pehely súlya volt, nekem vámpírnak meg se kottyan. A fiúkkal azt beszéltük elvisszük magunkhoz a lányokat. Mindenki a saját kiszemeltjét hozza. 5 perc alatt odaértem a házunkhoz. Beléptem a kezemben még mindig Lory szuszogott édesen. Louis elém lépett majd elkezdett röhögni.
- Mi olyan vicces?? - Kérdeztem a haverom.
- Hogy mindenki kézbe hozta be a lányokat. - Majd amint elmondta a többiek is megjelentek.
- Vidd fel a szobába amit külön nekik csináltunk. - mondta Liam. Nem tétlenkedtem felvittem és leraktam az ágyra. Vicces volt mindegyik lány az ágyon feküdt eszméletlenül. Kíváncsi vagyok amikor felébrednek milyen reakcióval fogadják a számukra idegen helyet és egymást. Becsuktam az ajtót. Majd a fiúkkal leültünk a konyhába, ahogyan megbeszéltük. A bejárati ajtót és az ablakokat bezártunk, hogy ne jussanak ki a lakásból. Leültünk majd 10 erccel később ajtónyitódást hallottunk.


*Lory szemszöge:*


Egy ismeretlen szobában ébredtem. A lányok is ott voltak a szobában. Furán néztünk egymásra. Nem értettük, hogy hol vagyunk.
- Hogy kerültünk ide?? - Bo
- Nem tudom! Nekem az utolsó kép az, hogy Niall karjaiba esek. - Lily
- Én meg Harryébe - Sahra
- Én meg Louiséba.- Agnes
- Szintén csak én Zaynébe, és nevetett. -én
- Akkor ti is tudjátok mik vagyunk?? - Bo
- Én nem tudom még felfogni ezt az egészet. - Lily
- Szerintem ez hülyeség. Nem vagyunk angyalok. Nincs szárnyunk. - Agnes
- Láttam Zayn szárnyait. Én elhiszem, mert láttam amit láttam.- én
- Én is betudom nektek bebizonyítani, hogy azok vagyunk.- Sahra
- De, hogy? Azt se tudjuk, hogy kell elővarázsolni a szárnyainkat.- én
- Akkor figyelj és tanulj. - Kacsintott Sahra. Azt mondta: -Szárnyak elő és láss csodát:




Ott ült előttünk a szárnyaival együtt. Nekünk leesett az állunk.
- Honnan tudod, hogy hogyan kell?? - Lily
- Onnan, hogy én már tudtam hogyan kell. Én már régóta tudom. Vagyis pontosabban 2 hónapja.-Sahra - És miért nem mondtad el?? - Agnes
- Mert anya azt mondta mindegyikőtök megtudja valahogy. - Sahra
- Ez tényleg jogos. Megértelek. - én - Na de fedezzük fel hol is vagyunk!
Kimentünk a szobából. Egy emeleten voltunk. Hosszú folyosón sétáltunk végig. Ahol mi ébrettünk az volt a legutolsó szoba. A folyosón még 6 szoba volt. Mindegyiken volt egy monogramm. A szobánktól úgy volt sorba, hogy: L.T. H.S. N.H. L.P. Z.M.
- Jesszusom ugye ez nem a One Direction háza?? - Kérdezte Agnes leblokkolva.
- Szerinted ha mindenki a kedvenc 1D tag kezébe esett össze akkor vajon hol a fenébe vagyunk?? - Tett fel Bo egy költői kérdést.
- Jogos.- Helyeselt Agnes. Lementünk az emeletről a nappaliba kötöttünk ki. Onnan egy folyosó vezetett ki és egy szárnyas ajtó. A folyosón ugyan úgy szobák voltak. Az Ajtó mögül halk nevetést hallutuk. Így benyitottunk. Az ajtó mögött a fiúk ültek. Amikor berontottunk mindegyikük felkapta a fejét. Ránk néztek majd látták az arcunkon az idegességet ezen elmosolyodtak. 
- Mi olyan vicces?? - Kérdezte ingerülten Lily
- Az arcotok. - Niall
- De most komolyan mit keresünk mi itt?? - én
- Mert segítünk nektek az angyalságban. - Zayn
- De miért kellet elrabolni minket?? Szép szóval is jöttünk volna. Az nem kérdés. - Mondta Bo
- Tudjuk, de azért "raboltunk" el mert, összeestetek a kezünkbe. - Harry
- Jól van na. Nem kell gúnyolódni Mr. Tökéletes. - Sahra
- Ó szóval tökéletes vagyok?? - Égette tovább Sahrat Harry.
- É-én ne-nem úgy értettem...- Jött zavarba Sahra.
- Ó szóval még zavarba is hozlak?? - Harry
- Harry ne szórakozz vele. Azt mondtad segítesz neki de ha beégeted nem fogja hagyni neked, hogy segíts neki. Ezt tapasztalatból tudom. -én.
- Oké-oké. Ne haragudj rám! Bocsánat.- Harry
- Egy ilyen cuki fiúra nem tudok haragudni.- Sahra
- Ha kibeszélgettétek magatokat akkor felvázolom a tervet. - Mondta Liam - Az van hogy ennyi embernek kevés ez a ház. El kel költöznünk. Találtam is egy megfelelőt innen nem messze jó nagy, kényelmesen elférünk. 15 háló szobája van. 3 fürdő és 2 nappali. Plusz egy alaksor ahol lehet edzeni meg a képességeket gyakorolni.
- Nos akkor mire várunk?? - Kérdeztem.
- Nos csajok akkor ti menyetek haza és pakoljátok össze a cuccotokat. Majd értetek megyünk 2 óra múlva. - Mondta Louis.
- Akkor induljunk. De ki visz minket haza?? - Lily
- Majd én. - Mondta Liam - Én már összepakoltam.
- Sziasztok fiúk. Akkor 2 óra múlva tali. Puszy!! - Köszöntünk el közösen. Louis kidobott otthon. Rögtön felrohantam és összeszedtem a cuccaimat. Összesen 5 bőröndnyi cuccom lett. A ruhák 3 bőröndöt foglaltak el. A maradék 2 pedig a könyveim, kacatok, amik fontosabbak, újságok, poszterek a falamról az új falra. Pont végeztem mikor csöngettek. Lerohantam a lépcsőn 2 Bőrönddel. Esés lett a vége. Zayn benyitott és elkezdett röhögni a látványon. Egy bőrönd alattam egy pedig rajtam.
- Héj nem röhög együtt érez. - Mondtam tetettet sértődöttséggel.
- Nyugi már csak ez vicces látvány volt! ennyi az össz cuccod?? - Kérdezte meglepetten Zayn.
- Dehogyis!! Fenn van még 3.- Mondtam egykedvűen.
- Még 3?? - Kérdezte Zayn elszörnyedve. Nevetnem kellet az arcán :




- Nyugi csak a kocsiig kell cipelned őket. - nyugtattam. Még 2 szer fordultam majd elindultunk. Mikor odaértünk a szám tátva maradt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése